Vezető halálozási okok közé taroznak a szív és érrendszeri betegségek . Leggyakoribb ezek közül az érszűkület , érelmeszesedés , magas vagy alacsony vérnyomás . Rizikó faktorként megemlíthető , a stressz , alkohol és koffein túlzott fogyasztása , dohányzás , cukorbetegség , a nem megfelelő étrend , bizonyos gyógyszerek . Ezeknek a betegségeknek 90 (!) % megelőzhető , megfelelő , az életmódban fontos és nagymértékű változtatásokkal , ezeknek a napi rutinjainkba építésével . A különböző típusú keringési betegségek elterjedtsége között figyelemre méltó különbség észlelhető. A bakteriális fertőzéssel összefüggő gyulladásos szívbetegségek gyakorisága – hála a megelőző higiénés rendszabályoknak és a hatásos gyógyszereknek – egyre csökken, ezzel szemben a koszorúér-betegségek, valamint a végtagi-perifériás-érbetegségek száma állandóan nő. A szív- és érrendszeri betegségek elsősorban idősebb korban – 60 év felettieknél – jelentkeznek. A csecsemőhalandóság csökkenése, a járványok leküzdése miatt az emberek egyre nagyobb százaléka ér el magasabb életkort. A civilizált országokban ma az átlagos életkor 80 év körül van, száz évvel ezelőtt 50 év alatt volt, a középkorban pedig a 35 évet sem igen haladta meg. Érthető ezért, hogy az átlagos életkor meghosszabbodásával a szív- és érbetegségek gyakorisága megnőtt. A másik körülmény az, hogy a fejlett orvosi vizsgálóeljárások elterjedésével a szív- és érbetegségeket ma már az esetek több mint 95%-ában felismerjük. A szívbetegségek fajtái .

Ha a szív számos megbetegedését áttekintő rendszerbe kívánjuk foglalni, három fő betegségcsoportot különböztethetünk meg:

• Veleszületett szívhibák
• Gyulladásos szívbetegségek
• A koszorúerek megbetegedését követő szívbetegségek

A szív veleszületett megbetegedései a szív- és érbetegségek kis részét – csak kb. 0,2%-át – teszik ki, jelentőségük mégis nagy. Magukra hagyva ezek a szívbetegségek súlyos tüneteket, gyakran a beteg halálát okozzák. Régebben gyógyíthatatlannak vélték, de ma az ilyen betegek többségét szívműtét segítségével meg lehet gyógyítani. A veleszületett szívhibák kialakulásának okait – hála az orvostudomány haladásának – egyre jobban megismerjük. Keletkezésük megértéséhez tudnunk kell, hogy a magzat fejlődése során a szív alakja és szerkezete sokat változik, végleges formáját a méhen belüli élet késői szakában, bonyolult fejlődés után éri el. A magzati élet kezdetén a szív egyszerű, együregű cső. A jobb és a bal szívfél különválása, a pitvarok és kamrák elkülönülése, a billentyűk kifejlődése szempontjából a legkritikusabb idő a fogamzás utáni negyedik-nyolcadik hét, amikor a szív fejlődése a leggyorsabb. Ha ebben az időben éri ártalom a magzatot, súlyos szívfejlődési hiba alakulhat ki. .Különböző vegyületek, gyógyszerek, amelyek a terhes anya vérébe jutnak, szívfejlődési zavart okozhatnak. A veleszületett szívhibák gyakorisága társadalmilag sem elhanyagolható. Minden ezer újszülött közül átlagosan hét szívhibával születik. Ezeknek a szívhibáknak sokféle típusa van, de gyakorlatilag a pitvarokat és kamrákat elválasztó sövény hiánya, az aortát a tüdőverőérrel magzati életben összekötő érszakasz (Botallo-vezeték) nyitva maradása, az aorta és a tüdőverőértörzs szűkülete a legfontosabbak. Ezek a hibák teszik ki az összes veleszületett szívhibák 80 %-át. A szív fala három részből tevődik össze. Kívül van a szívburok, amelynek két lemeze a szívet zsákszerűen körülveszi. A középső réteg a vaskos szívizom. A belső sima, fénylő lemez a szívbelhártya. A szív gyulladásos betegségei során mindhárom szívréteg külön-külön és együttesen is megbetegedhet. Ekkor tehát szívbelhártya – (endocarditis), szívizom – (myocarditis) és szívburokgyulladás (pericarditis) keletkezik. A szívbelhártyagyulladásban a szív billentyűi betegszenek meg elsősorban. A szívizomgyulladás főleg a szívizomrostokat érinti, a szív összehúzódásának erejét csökkenti. Szívburokgyulladásban a szívburok két lemeze között gyulladásos folyadék gyűlik össze, és ebből – ha a folyadék nem szívódik fel – a szív körül összenövések, hegesedések keletkeznek. A felgyülemlett folyadék, illetve később az összenövések nehezítik a szív tágulását. Leggyakrabban kamaszkorban vagy fiatalkorban lépnek fel. Leggyakoribb oka a reumás láz, amely gyakran a szívet is megtámadja és gyulladásos szívbetegséget okoz. Minél többször ismétlődik, annál valószínűbb, hogy a szívet is megbetegíti. A szívbelhártyagyulladás (endocarditis) a billentyűk működésében okoz zavart. A billentyűk egyébként papírvékony lemeze a gyulladás hatására megvastagodik, felszíne egyenetlenné válik. A billentyűk szélei később – rendszerint évek múlva – zsugorodnak, összenőnek, ezért a billentyűk záródása-nyitása tökéletlenné válik. Leggyakrabban a kéthegyű billentyű szűkülete vagy elégtelensége alakul ki és okoz tüneteket. A gyakoriság sorrendjében a második helyen az aortabillentyűk károsodásai állnak. A billentyűhibák – vitiumok – nem járnak mindig súlyos keringési zavar tüneteivel, azonban a betegség előrehaladtával nem ritkán a vérkeringés elégtelenségéhez vezetnek. A szív ereit koszorúereknek nevezik, mivel a főágak körkörösen futnak a szív körül. A koszorúerek szállítják a tápanyagokat és az oxigént a szívhez, ezért megbetegedésük, szűkületük a szívizom oxigénellátását károsítja. A koszorúerek szűkülete két jellemző szívbetegséget okozhat: az egyik az ismétlődő, múló szívtáji fájdalommal járó angina pektorisz; a másik a koszorúerek hirtelen elzáródását kísérő, hosszan tartó, tűrhetetlenül erős fájdalommal járó szívinfarktus, más néven szívtrombózis.

• Az angina pektorisz: a megbetegedett szíverek merevebbek, szűkebbek, de üregük rendszerint (még) nem záródott el teljesen. A szűkebb éren keresztül a szívizom ellátott területére kevesebb vér és oxigén jut el. Az oxigénhiány miatt kóros anyagcseretermékek halmozódnak fel, amelyek a környéki érző idegeket izgatva, szorító jellegű szívfájdalmat okoznak. A fájdalom általában percekig tart, és jellegzetes módon pihenésre, vagy nitroglicerin bevételére megszűnik. Arra alkalmas esetben sebészileg gyógyítható. Ilyenkor a megbetegedett, beszűkült érdarabot vénadarabbal hidalják át, így elegendő vér áramlik a szűkület mögötti érszakaszba.
• A szívinfarktus: rendszerint a koszorúérszűkület talaján fejlődik ki azáltal, hogy a szűk érszakasz hirtelen elzáródik. E betegségre szintén a szívfájdalom jellemző. Ugyanakkor sokkal erősebb, és nitroglicerin bevételére nem szűnik meg. Verejtékezés, nagyfokú gyengeség, vérnyomásesés kíséri a tüneteket.

Magas vérnyomás enyhítésére .

• 12 csepp Olasz szalmagyopár olaj
• 12 csepp ilang-ilang olaj
• 8 csepp casszia olaj
• 8 csepp tömjén olaj
• 8 csepp majoránna olaj

Keverje össze 10 ml-es kenőfejes üvegben , és töltse fel frakcionált kókuszolajjal. Használja a keveréket, a talpakon, mellcsont környékén, szív tájékon, nyak pulzus pontjain naponta legalább 2x .

A receptben szereplő illóolajok beszerezhetők a www.mydoterra.com/atomjenillata weboldalról kedvezményesen .